A tenger mélyén ott ülnek a homokban keblükön igazgyöngyöt őrizve a kemény páncélú kagylók. A gyöngykagyló egy nagyon különös dologra képes. Egyetlen szem homokból egy tökéletes, ragyogó igazgyöngyöt tud létrehozni. Ezután úgy őrzi, mint a legdrágább kincsét. Persze amíg egy szem homokból csillogó gyöngy lesz, sok időbe telik, türelem kell hozzá.
Ugyanilyen türelemre van szüksége a gyöngyhalásznak is, aki arra vár, hogy elkészüljön a kagyló kincse. Ekkor lemerül a tenger mélyére ahol a kagylók laknak, és a felszínre hozza a kincseket. Hősünk, a gyöngyhalász még fiatal volt, apjától tanulta a mesterséget, ez volt az első merülése. Vett egy nagy levegőt, elmerült, és felhozta a legnagyobb kagylót. Kiúszott vele a partra, szétfeszítette, majd meglátta élete legszebb és legtökéletesebb gyöngyét. A tökéletesen gömb alakú, szikrázóan csillogó bársony gyöngy rabul ejtette az ifjú halászt, egy kis dobozba tette és ott őrizte. A kagylót amely, most üresen és védtelenül tátongott visszahajította a tengerbe, mondván már úgysem kell. Hazavitte az igazgyöngyöt és mindenkinek dicsekedett új szerzeményével. Nagyon boldog volt, mert régóta várta már a napot, amikor először mondhat magáénak egy gyöngyöt. Ahogy az órák és napok lassan teltek, és minden nap nézegette és simogatta gyöngyét, úgy kezdett fakulni. A gyöngyhalász nem értette miért. Pedig ő úgy vigyázott rá, és most mégis megkopott a legszebb, legtökéletesebb gyöngy, amit valaha látott, és amit úgy szeret. Nagyon elkeseredett az ifjú, és apjához fordult. Az öreg gyöngyhalász csak annyit mondott: - Fiam, nem pótolhatod azt a védelmet, amit a kagyló kőkemény páncélja ad a gyöngynek, és nem versenyezhetsz a kagyló lágy, és selymes ágyával mely a gyöngyöt eddig úgy óvta és nevelte. Ne feledd, hogy kagyló és gyöngy összetartozik, a kagyló hozta létre és ő ápolta kincsét. A gyöngy pedig csak a kagylónak tud igazán, teljes fényével ragyogni. Ezért van, hogy a te kezedben megfakult és elhagyta fényét. Keresd meg a kagylót, amelyhez a gyöngy tartozik és add vissza neki, ami az övé. Meglátod a kagyló, azonnal összezáródik, és úgy fogja óvni elvesztett kincsét, ahogy eddig óvta, s ha lehet még jobban.
A fiú megfogadta apja tanácsát és visszaadta a kagyló gyöngyét. Ő már nem láthatta de amint a kagyló visszakapta ellopott kincsét, és a gyöngy visszaült a kagyló keblére, újra régi fényével ragyogott rá. A gyöngykagyló, keblén a legtökéletesebb igazgyönggyel, amit ember valaha látott elúszott a gyöngyhalászok közeléből mélyebb, melegebb vizek irányába, hogy többet senki se szakíthassa el őket egymástól.
A fiú megígérte apjának, hogy többé nem halászik igazgyöngyre, nem háborgatja a kagylókat.